Mikro-RNS-k helye az immunitásban
A mi-RNS-k az innate és adaptív immunitásban többféle funkciót töltenek be. A bakteriális
lipopoliszacharid (LPS) endotoxinok hatására a monocyták, Toll-like receptor 4-n keresztül a
mi-RNS-145a/b, mi-RNS-132 és mi-RNS-155 expresszióját fokozzák. LPS hatására más
sejtekben, mint például humán dendritikus sejtekben (DC) is indukálódik mi-RNS-155,
interferon (IFN)-β és γ jelenlétében. A mi-RNS-146 két fontos gén nevezetesen az IRAK1
(IL-1 receptor asszociált kináz) és TRAF6 (TNF receptor-asszociált kináz 1) represszióját
eredményezi, ezáltal a gyulladásos folyamatban szabályozásában vesz részt. Az interleukin
(IL)-1β magas koncentrációja által indukált mi-RNS-146 gátolja a pro-inflammatorikus
citokinek (mint IL-8) felszabadulását, mely szintén a gyulladásos folyamatot tartja féken. Az
mi-RNS-146, a virális infekciókra adott válaszban is részt vesz a retinoid indukált gén (RIG-I)
szignál útvonalon keresztül. Az előbbiekben említett, multifunkcionális mi-RNS-155 fokozott
expressziója a gyulladásos triggerek széles skálája mellett megfigyelhető. A mi-RNS-155
részt vesz a humán DC sejtek PU.1 transzkripciós faktoron keresztüli érésében és szerepe van
az aktivált humán DC sejtek IL-1 gyulladásos útvonal való kontrolljában. Egyes szerzők
szerint, összekötő kapcsot képviselnek az innate és adaptív immunrendszer működése között.
Az adatív immunválasz tekintetében, a mi-RNS-k hatása a T és B sejt gének expressziója
vonatkozásában egyaránt megfigyelhető. Egér modellben, a T sejt populációk
differenciálódása és érése során a mi-RNS mintázatok dinamikus változását figyelték meg. A
humán tymusban zajló pozitiv szelekcióban, e dinamikus kapcsolat funkcionális eredményét
mutatja a mi-RNS-181a megjelenése, mely fokozottan expresszálódik a CD4+CD8+
thymocytákban és represszálja a Bcl-2, CD69 és T-sejt receptort. A mi-RNS-181a
befolyásolja a TCR-k szenzitivitását, mivel a T sejtek érése alatt poszttranszkripcionálisan
modulálja azt: a mi-RNS-181a túlzott expressziója hatására az érett T sejtekben a TCR-k
szenzitivitása fokozódik. A differenciált T sejtek esetében a mi-RNS-k funkcionális
jelentősége több vonalon megjelenik. Egér modellben a mi-RNS-155 deficiencia elősegíti a
Th2 indukcióját, részben annak specifikus transzkripsziós faktorára (c-Maf)-ra gyakorolt
hatásán keresztül. A mi-RNS-k újonnan megismert működése a regulatív T sejtek (Treg)
megjelenésén, homeosztázisának és funkciójának befolyásolása. A természetes Treg sejtek és
naív CD4 T sejtek mi-RNS profilja különböző (pl. mi-RNS233 és mi-RNS-146 tekintetében).
Egér modellben, bizonyos mi-RNS-k depléciója fatális autoimmun betegséghez vezetett. A
Treg sejt homeosztázisban a mi-RNS-155 esszenciális, a Treg sejtekben fokozottan
expresszálódik, hatással van a SOCS1 és a negatívan reguláló IL-2R szignál útvonalra. A mi-
RNS-155 deficiens egerekben a Treg sejtek megjelenése károsodott, viszont a funkciójuk in
vitro és in vivo vizsgálatok szerint szignifikánsan nem módosul. A B sejtek vonatkozásában, a
mi-RNS-k hatással vannak a pre-B sejtek differenciációjára, valamint a perifériás B sejtek
érésére és működésére. A mi-RNS-181 elősegíti a B sejtek differenciálódását, míg a mi-RNS-
155 a centrum germinatívumokban a B sejtek izotípus váltását, a nagy affinitású IgG1
antitestek és memória sejtek megjelenését kontrollálja.